Türjei Zoltán

 

Időnként

 

Időnként azt képzelem, hogy echinacea csepp vagyok.

Nem tudom, mit gondoljak,

a normálisról az jut eszembe,

hogy szép gömbölyded alakja van,

sima a felszíne és könnyen cipelhető.

A lufi például ilyen.

 

Ha ismerősökkel találkozom

én is mindig felfújom magam,

gondosan megfésülködöm és mosolygok.

A fejem ilyenkor leginkább egy tojásra hasonlít.

Ők szeretnek és behívnak a szobájukba.

Aztán mikor hazaérek,

jólesően engedem ki magamból a héliumot

és összeaszott testemet hanyagul dobom az ágyra.

 

Ilyenkor azt gondolom, hogy echinacea csepp vagyok.

 

 

 

Nagyon szerelmes vers

 

Vattacukor az arcom.

Tépkedhetsz belőle finom pihéket,

vagy összenyomhatod kicsi, kemény gombóccá,

amit aztán nyaldoshatsz, vagy akár

bele is haraphatsz.

 

Csak arra kérlek,

ne kínálj meg belőle

senkit!