Egy népdal és egy kép-dal (Az egykori zuglói pinceklubbéli társaimnak)
Írni verset, őrni lisztet, bánatot
Írni verset, őrni lisztet, bánatot.
Csikorognak a kövek,
kő kopik, fa nyikorog.
Víz csobog kerekeken,
szekér jön a szűk úton.
Bánatod a bánatom.
Bántlak: magam bántatom.
Gabonát a nagy kövek,
bántást egymást
belisztező nagy szívek.
Nyikorog az ácsmunka,
vizet szí a gerenda.
Imbolyog a vízmalom.
Szárazon jár, hadd peregjen,
nem írom le, sűrű zsákba
bánatom nem csorgatom.
Jégtábla, kés, sirály
A téli nap kése fölragyog.
Vérzenek a
délkeletre
tájolt ablakok.
Kásásodó táblák
kísértet-puhán
úsznak a szürkén
áradó Dunán.
Sirály sikolt most. Rigó vacog.
Jégtábla, kés, sirály
és rigó vagyok.