Margarit Zsekov

Galambszárnyak

(Wings …)

Galambszárnyak

tapsolnak hajnalonta

a Mindenhatónak.

Pók

(A Spider)

Lefolyóban a pók

alámerülni kész –

Segíts, emberi kéz!

Altató

(I Lull)

Aludj, gyermekem.

Suttogom: Uram, irgalmazz.

S álmában átölel.

Tiltott szavak nyomán

(Leakage of …)

A szocializmus korszakában

használt angol–bolgár szótár

lehetne akár hibátlan;

csak két szó hiánya égbekiáltó –

népirtás és Megváltó.

Könyvpiac

(Book market)

Szabadtéri könyvvásár –

Galamb szárnya

terül a Bibliára.

Kölcsönösség

(Mutuality)

Minden éjszakám

csillag-virrasztó magány.

Csak az istenszeretet

kölcsönös igazán.

Kegy

(Grace)

Oly bűnös vagyok.

Elviselhetetlen,

hogy átölel az Isten –

Madár röpke árnya

átkarolt engem.

(Szigeti Lajos fordításai)

Margarit Zsekov 1963-ban született a bulgáriai Haskovóban. A Szófiai Egyetem német nyelv és irodalom szakán végzett 1989-ben, majd teológiát tanult Németországban (1990–1992). Költő, író, irodalomelmélet és -kritika művelője, történész és műfordító. Négy verseskönyv szerzője: Igéző Szépség, 1990; Mondom a szívnek, 1992; Égi élet, 1993; Életrajzi metaforák, 1997. Fordít német, spanyol, angol, svéd és magyar költőket. Munkáit fordították magyar, német, angol, spanyol és francia nyelvre. Tagja a Bolgár Írószövetségnek (1993 óta), a Bolgár Műfordítók Egyesületének (2006 óta) és a Kapfenberg (Ausztria) székhelyű Európai Irodalmi Körnek (1999 óta). Költeményei antológiákban is megjelentek: – Tükrök – 101 bolgár haiku (Szófia, 2005); Magoncok és morzsák (válogatta és fordította Szondi György, Napkút Kiadó, Bp., 2006). Jelenleg szerkesztőként dolgozik.