Szauer Ágoston

Detektívregény

Egy mély fotelből lássunk csak neki.

A barna hall megannyi szép arány,

szemközt a város néhány árnya jár…

Derengő tegnapok kellékei:

bőrönd, írógép, portré, filckalap –

családi titkok. Semmi nem felel,

nagy szekrény hallgat, színeket nyel el,

csak régi lakkja pattan néhanap.

Vers

Talán csak látszólag kerek.

Elvétéseknek kósza rendje.

A felszínre érkező jelek

fegyelmezett ritmusba szedve

elvesztik belső lényegük,

s a jól adagolt eszközök

szintén elbánnak majd velük.

Tetszetős gyöngy. Színes. Pörög.