Kiss Dénes

 

                       Dacos királykodás

                                           Koppányt orvul ölték meg

 

Míg rajtunk Koppány király vére

ne is teljen borra se kenyérre

darabolt hazában felnégyelt király

ki szétdúlt sírhantokhoz hazajár

Mi pedig Európa keresztjén

függünk sok elítélt keresztény

vagy éppen felnégyelten is küzdve

a szánkban pogány dalolás üszke

és régtől időtlen idők óta

torkunkba fullasztott vesztes nóta

fájó s véres rekedtségre váltunk

dideregjük meggyilkolt királyunk

mert nem jutott már senki magyarnak

hány évszázada hazának csak gyarmat

csak szolgaság lehetett a tiszte

ameddig rangban magát fölvitte

Még látszik mirajtunk Koppány vére

De nem mentek még törvény elébe

felbérelt gyilkosok utódai

s nem lehet igazat tanítani

annyi sötét Habsburg-század után

ezért maradtam magam is pogány

bár szent dühöm imáival hiszek

s magyarok istene értheti meg

csupán hogy e vétkek tartanak fönn

nem söpörhet el ördögi özön

nem nyerhet meg rang pénz sem dicsőség

s Koppány mellett én leszek az őrség

ki nyelvre és koronára vigyáz

nem sújthat földre búbánat se gyász

és úgy kell magyarként kiállni:

hogy minden lélegzetvétel királyi!

 

 

                     Kis kalandozás

 

Kinéznék a köldökömön

De a kilátást magam takarom el

A teljes látóhatárt betöltöm

miközben a teljes látóhatár

éppen engemet figyel

 

És kérdezem az ember

ez az istenpótló szerencsétlen

miért jött a világra?

Bizony senki sem felel

de arra sem miért maradt árva?

 

S ha felelne is a válasz

nem volna elegendő

mert azt kérdezem rögtön utána

hogy a világ ez az esendő

ez miért jött a világra?

 

Kinéznék a köldökömön

de a kilátást magam fedem el

Eszme nem ad otthont se hazát

süketülve hallgathatom a

haláltudat keserves himnuszát

 

 

                      Pákozd – Arad

 

Pákozd Sukoró Arad – Batthyány

Sorjázik győzelem s bosszú bitó

Petőfi csillagával tüntető égbolt

s tündöklő nevektől fölragyogó

 

Méltó utókor vonul előttünk

Méltó októberi föltámadás

Mert áldani jött gyönyörű őszünk

de gyilkosok törtek suhancok ellen

 

arcuk az égbe suhant föl

s ott ragyog az éjek csillagaival

nagy és szent csillagzápor

egyszerre ver és életre rivall

 

Pákozd Sukoró Arad Júdások

Bankok lánctalpa préseli vérünk

és nincsen segítség e hazában

s az álságos Európa se testvérünk