Hartay Csaba

                        A tél cellája

Pár óra alatt sehová

Bekerít a sötétség

 

Utcánkban

Órákig nem megy autó

Valahogy mégsincs csend

 

Légy ilyenkor?

Vagy a hűtő zaja?

Közben sűrűsödik

Mélyül a szemcsés szürkeség

 

Szobám falai

Közelítenek egymáshoz

Egyre szűkebbnek érzem

A tél celláját

Pedig tágas

Végeérhetetlen

Éji tér

 

Messzeségbe kiáltott évszak

Kongó fagyok

Csörömpölő

Jégcsap-szilánkok

Embertelen oratóriuma

 

S az első olvadás

Sem megváltás

Vissza-visszafagy

Belém a szó:

Tavasz

 

vissza