Filip Tamás

 

                      Fordított fény

 

A nagy hógolyó megkérdezésem

nélkül magába fölvett utasnak.

Sétámnak vége, mostantól

gördülök. Őbenne és ővele.

Benn homályos váró, a jósnőre jó sokan,

ő tudja, miért, a többiek elé vesz.

Bólint, amikor megmutatom,

melyik kártyát húztam.

 

Nemsoká azt fogja hinni, hogy teljes

súlyával magára dől a torony, és ez

nem tévedés, tényleg ledől, de úgy

zuhan át a testén, hogy nem okoz sérülést,

és ő se hullik szét darabjaira.

Maga erősebb lesz, mint valaha volt.

Ezt ingyen mondtam el, és többé

nem kell hozzám jönnie.

 

Amúgy könnyen meg lehet szokni,

hogy fordított fény van itt. Látom, de

nem értem, mi van a homlokomra

írva, ha mégis meg kéne fejtenem,

habozás nélkül mondanám:

amurdalin nyelven azt jelenti:

minden utolsó perc a boldogságig

gyalulja le a pusztulást.

 

                      Elveszett dallam

 

A fénylő tengerre két őr vigyáz.

Egyik, hogy el ne szökjön,

másik, hogy el ne lopják.

Hosszú pillantásaik hiábavaló

ecsetvonások egy óriási vásznon.

Ugyan mit tudnának hozzátenni ahhoz,

mi teljes önmagában is?

Talán ha becsuknák a szemük,

talán ha hátat fordítanának.

De nem tehetik.

 

Közel vagyok, mégse látnak.

Azt se hallják, hogy imádkozom.

Mennyi elveszett dallam,

Bachtól meg Haydntól,

én meg sopánkodom, hogy

nem jut még egyszer eszembe, amit

nem írtam le az előbb, mert azt

hittem, nem lehet elfelejteni.

 

Szép, amikor megbotlik a nyelvem,

Gyönyörök érettem – mondom,

nem haragszik érte az Isten,

ki egyedül emlékszik arra,

amit elfelejtettem.

 

                       Vödörlánc

 

Micsoda idő! Nem tudom, hogy

férhet el ennyi szél a levegőben.

Egyetlen tűzcsóvát százfele röpítene,

és százfelől zuhanna ránk vissza ugyanaz.

És minden nádtető lángra kapna,

harsogva falná egyik a másikat.

 

Ám a félrevert harang összerántaná

a várost, kézről kézre járna a víz,

a kút és a lángok között.

A vödörlánc élő gépezetként

hajtaná önmagát, amíg csak

bírják a tagjai, s még utána is.

 

Már nincsen sehol, hogy hallom

mégis fojtott kiáltásait?