Barna T. Attila
Nyugalom
Hosszan elnézem
Az ég kék városában
Sétáló felhőket
Téli rakpart
Alkonyat
A híd alatt
Jégtáblák párzanak
Feldühödött
Sirályok üldözik
Menekül a tél
Rikoltozik
Kitépett tollai
Hullanak
De odaát
Lázas hegyek homlokát
Simogató tenyér
A köd
Szabad haiku
Az úttesten
Elgázolt harangszó
Hever
Vihar a tanyán
Az ég mögött
Óriás komondor morog
A tarlón
Villámok hevernek
Sápadtan liheg
Menekül a por
Zápor-ostorával
Durrogtat részegen
Nagyokat kurjantgat
A tájon átvágtató vihar
Oldott őszi sorok
Széthullik az ősz
Lombok és fellegek földön vándorolnak
Hallgatom a tócsák énekét
Szívemben táncol az eső