Barna T. Attila

 

Nyugalom

 

Hosszan elnézem

Az ég kék városában

Sétáló felhőket

 

 

 

Téli rakpart

 

Alkonyat

A híd alatt

Jégtáblák párzanak

 

Feldühödött

Sirályok üldözik

Menekül a tél

Rikoltozik

Kitépett tollai

Hullanak

 

De odaát

Lázas hegyek homlokát

Simogató tenyér

A köd

 

 

 

Szabad haiku

 

Az úttesten

Elgázolt harangszó

Hever

Vihar a tanyán

 

Az ég mögött

Óriás komondor morog

 

A tarlón

Villámok hevernek

 

Sápadtan liheg

Menekül a por

 

Zápor-ostorával

Durrogtat részegen

Nagyokat kurjantgat

A tájon átvágtató vihar

 

 

 

Oldott őszi sorok

 

Széthullik az ősz

Lombok és fellegek földön vándorolnak

Hallgatom a tócsák énekét

Szívemben táncol az eső