Birtalan Ferenc

Árnyék

„Dolgaim elől rejtegetlek”

Csakhogy ez a világ mocskos.

Nem tudom, te miért vagy jobb?

Te vetsz belém hitet, vágyat.

Nálam szebben ki kívánhat?

Ha nem volnál, de ha lennél,

akarnám: mást ne szeressél!

Helyetted én kiabálnék,

temelletted lennék árnyék.

Érted, Uram? Tévedés ez.

Semmim méred az egészhez.

Odavetsz, hol nincs reményem.

Rohadt halál. Tündérszégyen.

Te kék

hűtőben vár a padlizsán

pulton pohárban friss kapor

felaprítva a csirkemell

a szekrényben meg van rizs ám

lesznek finom friss ételek

az ízeket majd elviszed

a borban forralt sajtokat

még sokszor visszaképzeled

az enyém minden maradék

őrizgetem emlékedet

meleg ler tűzálló edény

röpülj madár röpülj te kék