Nyírfalvi Károly

Vesszők nélkül

 

már a szavak is

metsző hallgatása még inkább

 

ahogy a kamrába lép

szíjak után kutat

 

védtelen ott minden

a tehetetlen düh elöl

nem menekül asszony gyerek

 

józanon majd bocsánatot kér

szegénységről motyog

 

vesszők nélkül gajdol

vesszőzés nélkül nem múlhat el nap

hogy a félelem megteremje

a kétes tekintélyt

 

éjszaka aztán a folytonos remegés

meddig még és

hány szó addig

a hallgatás helyett

 

vissza