Kaiser László

Eldobott poharak

Eldobott poharak

úgyis megmaradnak,

emlékek őrzői:

szónak, jónak, dacnak.

Eldobott poharak

üresek már végleg,

távolodóban még

vissza-visszanéznek.

Emlékezem

Nem inni. Anyámra emlékezem.

Nem sírni. Nem reménykedem.

Nem lesz jobb. Nem csitul a fájás.

Kínok kínja. Mégis: megmaradás.

Semmi más

Semmi más nincs, csak rémület:

közeledik a szürkület,

szürkület után nagy sötét,

s hol van az ég? Hol van az ég?

Szólt egy hang

Hitte, hogy már nem nő tovább

az a furcsa, nagy sötét,

s nem küldi rá váratlanul

poklainak ördögét.

Szólt egy hang a nagy sötétben,

azóta rág legbelül:

Istenem, hát miért hagytad,

nem tanultam istenül…

Szólni fog még szavak nélkül,

nem lesz csöndben az a hang,

s ébredésre kondít némán

álomban egy nagyharang.