Katarina
Gäddnäs
nincs késő
suttogja
jövőre nyílnak a rózsák
bort iszunk
a verandán
a szőnyegek száradnak
míg
lassan átsétálunk
a dombon, erős szél fúj
átmelegszünk
egymás kezében
* * *
álmomba
kapaszkodom
mint repkény a ház falán
mindig fúj a szél
védett zugban szövi hálóját
a pók a verandán hagyott székeken
nincs egyértelmű válasz
az élet az, ami történik,
mikor kikapcsoljuk a tévét
* * *
végre egyedül
saját bőröm alatt
az asztali lámpa zöld fényében
szomorkás esküvői valcer szól
és boldogságot zuhog az eső
kint a sötétben
a füvön
széttört kaleidoszkóp
hitet ígérek
örömben és vágyban
kínban és magányban
a halál sem választ el
az asztali lámpa fényében
és boldogságot zuhog az eső
minél sötétebb van
annál jobban látszanak a csillagok
az én új obszervatóriumomból
Katarina Gäddnäs (1970, Ĺland) az ĺlandi szigetvilágban, Kökar szigetén
él férjével és négy gyermekével. Hazája Finnország, anyanyelve svéd. Verseit
svédül írja, ahogy az életét és hétköznapjait is ezen a nyelven éli. A konyhai
abrosz, a tévéműsor és a könyvei azonban Finnországhoz kötik. Verseiben ’a nő’
mesél erről a különösen borzongató hangulatú életről, két kultúra határán, a
tenger közepén, félúton Turku és Stockholm kikötői között a csendben és a
szélben.
Katarina Gäddnäs íróként és újságíróként dolgozik. Három
önálló verseskötete jelent meg a Schildts Kiadónál Helsinkiben. Hon. Pĺ lydna
tassar (1999), Jungfrutornet (2002) és Venuspassagen
(2005).
Markus
Jääskeläinen
Madár a fán
a sötétség ágai
ujjaid
keresem
ujjaim között
hallgatom
az izzó
méreg halk
motyogását
ölemben
a füst kék
szárnyai
* * *
A fák
megállnak
éjszakára.
Sündisznó
szuszog
a bokor alatt.
Semmi
nem érint
most.
* * *
Lépéskopogás.
Eső jön.
Vendéget várok
az ajtóban.
A szívem
ver.
Markus Jääskeläinen (1969, Helsinki) Turkuban élő költő, műfordító,
kritikus, a helyi egyetem hallgatója. Önálló
verseskötetei:
Tässä hetkessä, varoittamatta (Otava, 2001) – Ebben a
pillanatban, váratlanul
Testamentti (Otava, 1998) –
Testamentum
Siemen (Otava, 1996) – Mag
Kunnes muuta näen (Otava, 1994) – Míg mást nem
látok
Finnre fordította többek között William Carlos Williams és Allen Ginsberg verseit. Merja Virolainennel indiai angol nyelvű kortárs költészeti antológiát szerkesztett és fordított finnre (2003). Verseit számos külföldi antológiában és folyóiratban publikálták. Jääskeläinen több finn kortárs költészeti csoportban tevékenykedik, szerkesztőbizottságok tagja. Költészetére jellemző a sokszínűség, az egy köteten belül is változatos egyéni hang és forma.
Risto
Köykkä
A képek elkallódnak
a gondolatok összezsugorodnak
a hold és a felhők maradnak
az apró emeletes házak felett
* * *
Nyári eső
mintha szobámban
ülne valaki
* * *
Gondolkodom
tehát nem vagyok
elég magasan
Risto Köykkä
(1962, Laihia) a Turkui Egyetemen szerzett angol filológia szakos diplomát. Ma
Vaasaban él. Eddig megjelent verseskötetei:
Pehmeä peili (Otava, 1991) – Puha
tükör
Tai minä joka olen autuus (Otava, 1996) – Vagy én,
aki a boldogság vagyok
Perhosetkin ovat vielä hengissä (Otava, 1998) – A pillangók is élnek még
1999-ben Finnország egyik legrangosabb költészeti
díjára, a Runeberg-díjra jelölték.
Köykkä költészetére nagy hatással van a japán haiku
egyszerű formája és közvetlen hangvétele. Versei rövid, pontosan rögzített képek
a természetről, szerelemről, a lélek szabadságáról. Az aktív irodalmi
szerepléstől visszahúzódóan él és alkot.
Pusztai-Varga Ildikó fordításai