Rudnai Gábor

 

U Radnice

 

Hárman a Városház Étteremben:

Rákos Péter, Bredár Gyula, én.

Amikor szemed megszokja a füstöt,

átszüremlik a sörhabon a fény.

Itt minden étel féladag,

ezért a legfőbb feladat:

ha már nem bőven, úgy legalább olcsón.

Egy órakor már nincs leves,

marakodunk a koncon.

Cenzúrázott étlap. Péter itt is

átlát a korsón:

egyedül ő iszik vörösbort,

igaz, hogy csak egy kupicát.

Kirí ebből a környezetből:

se rezes orr, se sörhas,

inkább nyakigláb

angol.

Mire is gondol,

miközben vágyakozva nézi,

hogy párolog, mielőtt egyesül

a sertéssült, a káposzta, a knédli?

 

Mire is gondol?

Hiszen látott már eleget:

Ferenc Jóskán a legyeket,

egy úriember nem kérdezi meg,

mi okod volna szomorkodni,

minek,

az ég szerelmére, minek

az a sok hektó szamorodni,

Jiří Daňek?

 

 

Mire is gondol?

Ki fog magyar drámákat hozni,

párttitkárokkal hadakozni,

füstfelhő sem lesz, nem vihar,

ha František Štier szájából kihull

az utolsó szivar?

 

Mire is gondol?

Szenved-e majd egy ifjú Werther,

ha öregen is boldogtalan

Prágában Alfons Welter?

 

Mire is gondol?

Kihal, kihűl a föld, az ég?

Az étlapon pecsét.

 

 

 

Jegyzetek

 

Városház Étterem: Prágában a Kis téren, az árkádok alatt

Hárman:
a Károly Egyetem magyar tanszékének oktatói 1980–82-ben:
Rákos Péter tanszékvezető, irodalmár;
Bredár Gyula nyelvész;
Rudnai Gábor lektor, költő

Ferenc Jóskán a legyeket: a Švejkből ismert légypiszkos kép a Kehely Sörözőből

Jiří Daňek: a Činoherní Klub nevű prágai színház dramaturgja, Örkény: Tóték c. darabjának fordítója. Ebben a színházban játszott színészként Jiří Menzel.

František Štier: tíz év alatt 65 magyar darabot fordított le (pl. Örkény: Macskajáték; ­Karinthy Ferenc egyfelvonásosai)

Alfons Welter: műfordító. A Bánk bánt is lefordította.