Rudnai Gábor

Kincskeresők

A Thököly út l50-ben

csak egy poroló állt az udvaron.

Nem is oda mentünk le kincset ásni,

hanem a szomszédba, Gáspár Feriékhez.

Szerencsénk volt, hogy semmit sem találtunk,

lehetett volna bomba, kézigránát.

A Varsó utca túlsó sarkán

Sipos Gusztival lábteniszeztem,

amikor éppen nem sakkozni hívott.

Hol vagytok csalódott, kifosztott kincskeresők?

És hol van a kopasz főúttörő,

hőn szeretett vezérünk, Rákosi pajtás?

Ellenségei tőle örökölték

(még nem is éltek, igaz, nem is élhettek volna)

az ütemes tapsot és a buzgó,

túlbuzgó névkiabálást.

Abban a lenézett lódenkabátos korban

csak a felnőttek árulkodtak

(volt kinek: a falnak is füle van),

mi, gyermekek, mélyen, csengőfrász nélkül aludtunk.

Nekik a hold is Rákosi kopasz feje,

de nekünk kész csoda: nagy karéj zsíros kenyér.